Monday, April 30, 2012

édesen keserû...








"És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! (...) Ajándék ez, csodálatos ajándék."/Marai Sandor

Kepes vagyok kibujni a borombol, eltavolodni magamtol , kivulallokent nezni magunk.Engem, Teged, Mi Noket.
Nem csak a feluletes latvany erdekel, milyen legujabb divatot fedezek fol, ruhaban, kiegeszitoben vagy frizuraban.Az erdekel nagyon, amilyen szerepet betolt, akit latok, hogy foglalja el helyet az eletben, egyaltalan talalja e, megtalalta e.Igy vizsgalom sokszor sajatmagam is.
Ujra es ujra megallapitom, nem konnyu nekunk noknek, ebben a ferfiak altal "uralt" vilagban.Ujra es ujra megujulast varnak el tolunk, mindig tobbet es tobbet kell tudnunk..es megis , mindig minden valtozasban maradjunk Nok.Nagybetus Nok, akik igy vagy ugy de kapcsolodunk egymashoz, evtizedeken at, szazadokon, valtozo plotikiai iranyzatu korszakokban.

Mi visszuk at a hagyomanyokat, a szokasokat a masik oladalra.Mi egeszitjuk ki azzal, amit mi magunk elunk meg, es igy, ezzel adunk hozza.
Tegnap este szuletett a mondatom;ebben a hazban talan akkor leszek otthon, amikor levetkozom, levetkozzuk az elozo haz szokasait.Egy haz fekvese, elrendezese, berendezese ugy marodik, ivodik belenk, hogy eszre sem vesszuk, csak amikor elveszitettuk, vagy foladjuk.
Mint a valaki jelenlete is, a hianykor hatvanyozodik, ad valos erzest, erteket arrol, mennyit, mit jelent.Ilyennel bir egy haz is.
Majd amikor levetkezzok, uj szokasokra csereljuk, akkor mar nem lesz zavart a tekintetunk egymasra nezeskor, mint aki eltevedt, keresi az uj utat, es szembekotosdikent tapogatozik.
A kis lakasban regen bujocskat jatszottunk.Kicsi volt a gyermek, laba latszott a fuggony alatt, de O meg nem tudta, mi meg sokaig kerestuk, hogy orulhessen.
Majd most is sokaig idozok, sokat szentelek arra , hogy keressem a szepet, a jot, semmint foladjam.Kirekesztve magam a szepbol, a boldog pillanatokbol, hiszen csunyak jonnek kereses nelkul is.
Tegnap csokis sutit sutottem.Regi szokasom, edesiteni, ha valami keserunek tunik.Ebben a hazban megis valamiert ujat adott, uj ize volt.Benne volt a regi az ujban.Indulasnak nem is olyan rossz.