Sunday, December 11, 2011

pogácsa falatok...



...csak annyi volt a dolgom, hogy szepen feloltozzek, es szepen viselkedjek...
Ez volt a gyerekkorom, ilyen napokon eszembe jut, mennyire idom volt , mennyire szerettem.

Takaritok, sutok-fozok, vasarolok, postara szaladok, korhazba szaladok, diszeket keszitek,nem beszelve, hogy blogot irok, naplot kulon kezzel, es mielott fat diszitek van egy nagyon kedves valakim, akinek szulinapot tartok.Ez minden evben igy tortenik.
A kulfoldon eles masik pozitiv velejaroja, olyan konyhai tudassal birsz, amivel az itteni nok tobbsege nem.A mi eteleink osszetettek, es en meg az a generacio vagyok, aki tud kalacsot sutni:)(ezzel senkit nem szeretnek megbantani) mar csak azert sem, mert eleg jokat tudok sutni, ize nagyon finom, csak kulsore nem vagyok elegedett.Pedig a fozomusoromban, a teveben a pasi megmondta, hogy a hazi keszitesu etelek, sutemenyeknek ez a jellmezoje, nincs ket egyforma pl.pogacsa.
A szulinapos imadja az en sajtos falatjaimat, es csodakent nez ram, amiert ilyet tudok csinalni, ilyen izzel( a tesztaba is gyurok sajtot, de ez az en titkom)
Most azt talaltam ki, hogy pogacsatortat keszitek neki, ami aztan lett pogacsapiramis, pogacsa karacsonyfa, de mindenkeppen a harom egyvelege.
A kozepen egy hosszu shiskebab palcikara fuztem, es e kore szurkaltam oket ossze fogpiszkaloval.Kulon jo volt fogpiszkalokent elemelni es ugy enni.
Tapsot kaptam, de nem csak ezert, hanem elkeszitettem a vorosboros marhat is, amit 6 oran at keszitunk Julia Child konyve szerint.
Beef bourguignon




Kozben meg elvezem, hogy ilyen elfoglalt vagyok, es ennyi embert erintek, es Ok engem...