Szeretem a nyarat, a meleget.Egesz heten tobb, mint nyarat elunk meg , a huvos szobabol amikor kilepek, olyan erzes kerit hatalmaba, mint amikor kinyitom a sutot es kiszokik a forro, bezart levego.A hazbol kilepve, besetalok a sutobe:) Tegnap paraban 49 fokot mertek tobb helyen is, itt a kozelunkben.
Olyan ures a fejem, kiszivott belole mindent.Na jo, nem sok volt benne, de akkoris.Egy kicsit oldodhatna mar, johetne egy eso.A forro borunkon azonnal langyossa valna.
Azon gondolkodtam ilyen hosegben, ha valakinek olyan a munkaja, nem is felforr az agya, hanem siman sult lesz.Csak a villat kell ovatosan beleszurni, megnezni, hogy jo e.
Aztan legalabb gondolatban hutottem magam, oszben jartam, jo husito szellovel, hullo, jatekos falevelekkel.Hianyozni kezdtek a ruhaim, az oszi ruhaim.A jo hosszan simulo puha szoknyak, korulolelo kardiganok..mire vegig gondoltam, kimelegedtem:)
Ezt a csikos szoknyat reg kerestem, csak kepzeletemben elt, de ott nagyon jelen volt.Aztan eszakon belesetaltam, ott rejtozkodott, csalogatott.Kellemes, finom tapintasu, bokaig er, simulos, olyan igazi vasarlos,szaladgalos szoknya.
Van abban valami megnyugtato, hogy aruhazak szerint tudok tajekozodni, sot utbaigazitani, segiteni.Ha valaki megker, egeszen biztosan egy aruhazat fogok emliteni, mint erinto pontot..es en ettol boldog vagyok..ki erti? en:) es aki szemelyesen ismer:)
Szep szombatot kivanok!
