Sunday, November 21, 2010

A büszkeség akcentusa.


Egy ideje foglalkoztat a gondolat, blogot irni arrol a megtett utrol, ahova napjainkig jutottam, jutottunk, ahogy megeltuk, ahogy ateltuk, minden lepeset, minden zizzeneset. Csak elkepzelve is borzaszto anyag, faraszto is, de talan idovel valaki elolvassa, okulaskent, megerteskent, megvalaszolaskent, es igazi , oszinte kepet kap arrol, amit tudas hianyaban nagyon sokszor tevesen festenek meg masok, neha olyanok, akik nem is hagytak el az orszaghatart. A mostani apropoja a minap tortenete, ami megerositette ujbol.Uzleti targyalasom volt egy ferfival.Ha csak rajtam mulik, maradok mindig fokuszban, csak azzal foglalkozom, amiert ott vagyunk, es udvarias 2-3 mondat utan az idojarasrol, a forgalomrol, azon tul nem lepek soha.Ha kerdeznek, akkor igen. A kelet europai embereknek nagyon "vastag", illetve eros akcentusuk van, ahogy itt mondjak.Nalam vagy nem tudjak bemerni melyik reszrol vagyok, vagy legtobbszor , fogalmam nincs miert francianak tippelnek.Fiam szerint az enyembol sok olvadt, tunt el, neha eszre sem venni, pedig soha nem titkolnam a multam, ellenkezoleg, buszke voltam, vagyok ra. A buszkeseg egy erzelem altal mozgatott viselkedes, amit szerintem tanulni, tanitani nem lehet, mar mar azt is mondhatom, hogy szuletesi adottsag es valami kivaltja, de magunkban hordozzuk, kesobb nem lehet elkapni, mint egy virust.Akik negativan velekednek a buszkesegrol, nem szimpatikus nekik, azt hiszem osszekeverik a gogosseggel.Volt kepes konyvem Magyaroszagrol, es kulon Budapestrol, az iskolaba az eppen aktualisba mindig vittem es buszken mutogattam.Volt mire buszkelkedni. B.nek tobbszor volt olyan feladata, hogy valasszon egy temat es kepekben mutassa be, buszke voltam , amikor Magyarorszagot valasztotta mondas, biztatas nelkul. Tobbek kozott odakerult, a C vitamin, a Rubik kocka, a Lanchid, nehany nevezetes, a millio kozul, es a legbuszkebb akkor voltam, amikor hazajott es buszken meselte,hogy a tanarno a kepek lattan, a kepek miatt fog ellatogatni hazankba. Amikor megvettem ezt a hazat, hasznalt haz volt, nem uj, a kert elegge arulkodott a gazdajarol, elhanyagolt volt.Azonnal nekiestem, pedig az osz kozeledett, es buszke voltam, amikor a szomszednenim kesobb meselte, hogy azonnal tudta, a munkam , a mozgasom, a hozzaallasom lattan, hogy magyar lehetek. Az , amit az ember orokol tehat behatarozza a viselkedesunket is.Vannak olyan viselkedest meghatarozo valamik bennem, talan affinitasom van a nagyon multhoz, hogy erzem, ha nem mondjak is, ha nem mutatnak tortenelmet kepekben, epuletben, jegyzetekben, hogy kulonlegesek vagyunk mi magyarok.

A ferfi, akivel kezdtem a tortenetem alban, szarmazasat tekintve, meglepodott, es idot kert, hogy meselhessen egy tortenetet, amit en is csak erositettem benne.Katona volt, valamikor a 80-as evekben a valamikori Jugoszlaviaban, kimenoknel kulon figyelmeztetest kaptak, a falu nevere mar nem emlekszem, hogy oda ne tevedjenek, mert magyar lakta terulet es vegug lesz, mert a magyarok borzalmas emberek, verengzosek.Ezzel keltettek fel a kivancsisagat, arra, hogy mar csak azert is elmegy.Es milyen jol tette, mert olyan kedvesseggel, olyan vendegszeretettel azota sem talalkozott.A kedveseggel, ahogy megnyiltam a kerdeseire csak alatamasztottam azt az akkori rolunk alkotott kepet.
Egyszer felhivtam egy ugyvedet(horvat), telefonkonyvbol csak talalomra, aki a legkozelebb volt, ha vallalja az ugyem.Azonnal erdekelte az akcentusom eredete, es miutan megtudta kozolte, hogy nem vallal, mert a magyar az egy szemet soviniszta nep.Vagyis en magam is es lecsapta elkoszones nelkul.Es meg mi vagyunk sovinisztak:)

A tortenelemmel az a baj, aki eli, megeli, nem tud rola konyvet irni,nincs ideje.Akik irjak mas megvilagitasba helyezik, olvashatoba, esetleg megbotrankoztatoba, hogy az iromany eladhato legyen.Egy egy benyomas alapjan nem lehet tortenelmet irni es eszerint nem lehet embercsoportot velemenyezni.Megszuletsz, beszuletsz valahova es probalod jol csinalni a dolgod, a multad miatt esetleg egy ket folt miatt , amit a mult kapott, nem lehet a maban leirni embereket.Bar azt gondolom ez a meglatasom is egy mi, magyar adottsagunk.Es en erre is nagyon buszke vagyok, es maradok.