Tuesday, August 17, 2010

veszekedni, vagy nem veszekedni?



Ma reggel kavezas kozben ahogy atfutottam a hireket, azon akadt meg a tekintetem, hogy a "A veszekedes egeszseges hatasa".
Talan azert, mert magam nem nagyon vonzodom a veszekedesekhez, igyekszem diplomatikusan kijonni belole.A cikk szerint felmerest keszitettek, nagyjabol 2000 part teszteltek, 35-80 ev koruak kozott.Mint kiderult, akik csak "elvonulnak"sertodotten, vagy szimplan kilepnek a vitabol, evekkel roviditik meg az eletuket.A vita soran keletkeztt emelkedett stresszhormon szint, es utana helyere allasa, kifejezetten jo hatasu.Nem maradnak stresszes allapotban, azokkal szemben, akik csak kilepnek a vitabol, de a tuske bennuk marad, hordjak magukkal.Nincsenek is tisztaban vele, de feloskent vannak elnyilvanitva es ez valahol egy ido utan allja is helyet, befolyasolni fogja a bizonyos helyzetekben hogy tud ura lenni dolgokon, az elethez valo optimizmusukat.
Ez a felmeres kifejezetten parokrol szolt, mas a helyzet munkahelyi, szulo gyerek kapcsolatban.Ott azt emliti, nem feltetlenul szukseges a mindig megvivott vita.
En magam nem szeretem a vitat, de ez igy nem igaz, szoktam, ha ertelme van, csak kimerito tud lenni.Inkabb ugy igaz, hogy nem nagyon idezek elo veszekedesre helyzetet, de ha megis van, akkor ki kell vesezni velem, csak ugy elvonulni, vagy kilepni es hordozni, na abba bele is halnek.
Ahhoz tul erzekeny vagyok, es nagyon eros az igazag erzetem.
Kedvet kapva felhivtam a parom, es esti randit adtam egy jo kis veszekedesre, bekulessel egybekotve:)